Antibiotikumok okozta bélgyulladás

2014. 07. 13. 19:54

Széles spektrumú antibiotikumok a bélben található baktériumflóra egyensúlyának eltolódása illetve pathogén bélbaktériumok elszaporodása révén okozhatnak hasmenéssel járó gyulladásos bélbetegséget.

Kapcsolódó képek

img_default_alt

Ha nem jelenne meg a cikk kattintson a TOVÁBB feliratra!

 Az antibiotikumok által okozott krónikus bélgyulladást pseudomembranosus colitisnek (álhártyás vastagbélgyulladás) nevezzük. 

Az álhártyás vastagbélgyulladás általában az antibiotikum szedése során, vagy röviddel azt követően alakul ki, az esetek többségében enyhe lefolyású, de egyes esetekben igen súlyossá és krónikussá válhat, illetve komoly szövődményeket is okozhat. A pár napig tartó enyhe lefolyású híg székletürítéstől az egészen súlyos, akár 15-20 napig fennálló, vizes-nyákos, esetleg véres székletürítéssel, erős hasi görcsökkel, haspuffadással, időnként lázzal és a beteg teljes elesettségével járó formák is kialakulhatnak. Ez utóbbi eseteket – különösen, ha nem derül fény a közelmúltban befejezett antibiotikum terápiára – gyakran összetévesztik egyéb gyomor-bélrendszeri gyulladásos megbetegedésekkel, elsősorban toxikus colitis ulcerosaval, mely miatt akár hasi műtétre is sor kerülhet, ez pedig tovább súlyosbítja a beteg állapotát.
 
Súlyos szövődményként álhártyás vastagbélgyulladás során a bél falának károsodása következtében a bélfal átszakadása, ún. perforáció is előfordulhat, ami életet veszélyeztető hashártyagyulladás kialakulásához vezethet. 
A fenti tüneteket tulajdonképpen bármely antibiotikum előidézheti, de van néhány olyan gyógyszer hatóanyag, amelynek szedése mellett a statisztikai adatok szerint gyakoribb a bél gyulladásos megbetegedése – ilyen pl. a clindamycin, ciproofloxacin vagy a cephalosporinok.
A tünetek legkorábban az antibiotikum szedésének 4-5. napján jelentkeznek, de akár 3-6 hét múlva is kialakulhatnak.
A betegség oka, hogy az antibiotikumok hatására a bélben jelenlévő normál bélflórát alkotó baktériumok elpusztulnak, és helyükben egy olyan baktérium telepszik meg, mely hasmenéses tüneteket okoz. Ez a kórokozó leggyakrabban a Clostridium difficile nevű baktérium, mely aymennyiben toxint termelő baktériumtörzsről van szó, a bél nyálkahártyájának gyulladását (colitis), súlyosabb esetben szövetelhalást okoz. Ennek a kórokozónak kétféle toxinja van, az A-típusú ún. enterotoxin és a B-típusú ún. cytotoxin, melyek a beteg egyén székletéből is kimutathatóak. A Clostridium difficile toxint nem termelő törzse gyakran a normál bélflórában is előfordul kis számban, azonban a toxin termelő törzsekkel való felülfertőződés gyakran kórházi nazokomiális infekció következtében alakul ki.
Telefon: ,
Fax: E-mail: recepcio@endo-kapszula.hu
Adatkezelési tájékoztató