Gasztrooesophagealis reflux betegség

2010. 04. 15. 16:22

A reflux betegség a leggyakoribb emésztőrendszeri megbetegedés, melynek tüneteit (gyomorégés, pyrosis) a lakosság közel 50%-a időnként tapasztalja.

Kapcsolódó képek

img_default_alt

A betegség lényege, hogy a gyomorban folyamatosan termelődő sav a cardián (gyomorszáj) keresztül a nyelőcsőbe regurgitál (visszaáramlik), és ott fájdalmat vagy nyálkahártya sérülést, illetve mindkettőt indukál.

Sokan úgy gondolják, hogy a gyomorégés az étkezés természetes következménye. Bár gyakran észleljük étkezések után, sokszor azonban éjszaka, hajnali 2-3 óra magasságában jelentkeznek a beteg tünetei mellkasi fájdalom vagy köhögési rohamok formájában, a tünetek néha szívizom infarktust is utánozhatnak.
A szakirodalom a reflux-betegséget "álarcos fojtogatónak" is nevezi, hiszen gyakran más betegségek kiváltó okaként szerepel és közben tünetszegényen megbújik a háttérben, jellegzetes tünetek (gyomorszáji fájdalom és gyomorégés) nélkül.

A reflux egészséges embernél, természetes körülmények között is előfordul (un. fiziológiás reflux) de ilyenkor panaszokat még nem okoz. A reflux következtében jelentkező panaszok és tünetek, esetleg szövődmények összességét nevezzük a gastro-oesophagelais reflux betegségnek (GORB). Az angol elnevezés (Gastro-Oesophageal Reflux Disease) alapján GERD-nek is nevezik a szakirodalomban.

 A reflux betegség és a GERD a tápcsatorna felső szakaszának (nyelőcső test és a cardia) összetett funkcionális működési (motilitás) zavara, melynek következtében a gyomorsav (néha az epe), a normális haladási iránnyal ellentétesen, felfelé visszajut a nyelőcsőbe, ahol kezdetben csak kellemetlen tüneteket, de végső esetben szervi elváltozásokat, nyálkahártya-gyulladást és fekélyt (un. erosio) okoz.

Legnyilvánvalóbb tünete a visszafolyt gyomortartalom okozta rendszeres, gyakori gyomorégés, a szegycsont mögött jelentkező égő mellkasi fájdalom, és az időszakos köhögési rohamokkal járó fulladás érzés.

 

 Gyakoriság és tünetek

 A reflux betegek kb. 80% -a tünetmentes, ilyenkor un. aszimptomatikus reflux betegségről van szó, ahol direkt reflux-ra utaló klinikai tünetek vagy jelek nem tapasztalhatók. A kórkép gyakorisága a negyvenedik életév fölött rohamosan nő. A magyar felnőttek 55%-a valamilyen gyakorisággal a reflux-betegség tüneteiben szenved. A lakosság 28%-a fokozottan veszélyeztetett. A teljes lakosság akár 7 %-a érez minden nap gyomorégést. A terhes nők több mint 48 %-ának vannak refluxra utaló tünetei.

Mivel a gyomorsav keletkezési helye csak a gyomor, ezért a nyelőcső fala nincs felkészülve a gyomorsav erős maró hatásának kivédésére, így ott az oda kerülő sav elsősorban égő fájdalmakat (gyomorégés) okozhat. Tehát a betegség lényege nem a túlzott gyomorsav termelés, hanem az hogy gyomorsav, nem a megfelelő helyre kerül.

 

A kórkép különböző súlyosságú stádiumai közül az enyhe formák a gyakoribbak, az esetek 60 %-át teszik ki. A savas gyomortartalom bizonyítható visszafolyásának (reflux) ellenére az endoszkóppal (gyomortükrözés) is észlelhető hámsérülések (eróziók, felmaródások, fekélyek) csak az esetek 30-40 %-ában jelennek meg, mintegy alapját képezve az esetek 5-20 %-ában a nyelőcsövet érintő szövődmények kialakulásának.

 

Szövődmények és komplikációk

A savas gyomortartalom visszaáramolhat egészen a garatba és a szájüregbe (un. magas regurgitáció), mely miatt gyakran légúti szövődmények, krónikus garat és torokgyulladás, krónikus köhögés, és hörgőspazmus (un. athma) jelentkezhet. Az atípusos, nem emésztőszervi jellegű tünetek közül 47 %-ban a köhögés, 35 %-ban a hörghurut, 16 %-ban az asztma és 10 %-ban a krónikus rekedtség színezheti a kórfolyamatot.

 A nyelőcsőben kialakuló gyulladás, és fekélyek miattt mellkasi fájdalom, nyelési nehezítettség (un. dysphagia) és fájdalmas nyelés (un. odynophagia) is jelentkezhet.

A tünetcsoport alapvetően a tápcsatorna felső szakaszának (nyelőcső, gyomor és patkóbél) mozgászavarán (motilitás zavarán) alapszik, ezért az sem meglepő, hogy az esetek 20-25 %-ában a reflux betegség társulhat funkcionális emésztési, ún. “dyspepsiás” panaszokkal, mint émelygés, hányinger, savas hányás, korai teltségérzet, és puffadás.

 Kiváltó oka általában a nyelőcső és gyomor közötti záróizom elégtelen működése.

A reflux betegség okozhat mellkasi fájdalmat, amely a utánozhatja koszorúér eredetű szívbetegség tüneteit is. A betegek a szegycsont mögött szorító vagy égető érzést jelez, amely a hátba, állba, karokba vagy nyakba sugárzik.

 Az is jellemző, hogy a gyomortartalom kisebb mennyiségben visszajut a szájba. Az éjszakai saváttörésnek is nevezett jelenség a gyomorégésre panaszkodó betegek mintegy 80%-ának keseríti meg az éjszakai pihenését.

A nyelőcső károsodás mellett az éjszakai savas visszafolyás veszélye lehet, hogy ha a folyadék a légcsőbe, majd a tüdőbe jut.

 Félrevezető módon a reflux asthmás tüneteket is okozhat. Több felmérés bizonyította, hogy az asztmás betegek esetében a reflux előfordulása messze meghaladja a teljes lakosság körében kimutatható előfordulási arányt.

 A reflux betegség emellett asztmás roham kiváltója is lehet, így a két betegség egymást erősítve, egyre súlyosbodó tünetekhez és problémákhoz vezethet.

Mindezeken túl a nyelőcső és a hörgőfal kóros beidegződései is magyarázatot adhatnak arra, hogy a savas visszaáramlás a nyelőcsőben fokozza a légutak érzékenységét, ami asztmás betegnél újabb rohamot okozhat.

Végül a "vészjósló" tüneteként, nyelési nehezítettség, hányás, fogyás, vérzés, a betegség súlyos szövődményei is jelentkezhetnek.

 

Refluxra hajlamosíthat a megnövekedett hasűri nyomás (kövérség, szűk ruha, terhesség), lefekvés előtti étkezés, kávé, alkoholfogyasztás, dohányzás, bizonyos gyógyszerek, vízszintes testhelyzet.

Néhány étel fogyasztása szintén összefüggésbe hozható a GERD-el:  Ilyenek a citrusféle gyümölcsök, narancs, citrom, csokoládé, zsíros és sült ételek, mentol, fűszeres ételek, paradicsom alapú ételek (pl. spagetti szósz, chili, pizza, stb.), paradicsomlé, kávé, tea, kóla, szénsavas üdítők.

A rekeszizomsérv is hozzájárulhat a GERD kialakulásához. A rekeszizomsérvről akkor beszélünk, amikor a gyomor felső része a rekeszizom fölé türemkedik. A rekeszizom segít az alsó nyelőcsövet záró izomnak visszatartani a savat a gyomorban. Ily módon a rekeszizomsérv hozzájárulhat a GERD kialakulásához. A rekeszizomsérv bármely korban előfordulhat és igazolt, hogy 50 év felett nagyon sok egészséges embernél is kimutathatóan jelen van a sérv.

  

Szövődmények

 

A reflux betegség kapcsán kialakult szövődményes betegségek a nyelőcsőgyulladás, nyelőcsőfekély mely során felületes nyálkahártya-sérülések, vagy mélyebb hámsérülések, fekélyek alakulhatnak ki.

A nyelőcső hegesedés, szűkület, rendszerint a nyelőcső alsó harmadában alakul ki és a betegek 10-20 százalékában figyelhető meg.  Vérzés, a nyelőcső-gyulladásos betegek kevesebb, mint 5 százalékában lép fel. Sajnos rákmegelőző állapotok is kialakulhatnak.

 

 Kivizsgálás

A reflux-betegség szövődményeinek kizárására a javasolt vizsgálati módszer a felső tápcsatorna tükrözése az ún. endoszkópia, melyet 45 év felett minden betegben, 45 év alatt pedig a kezelésre nem reagáló esetekben el kell végezni. Alarm tünetek, vagyis nyelészavar (dysphagia) illetve fájdalmas nyelés (odynophagia) esetén a beteg életkorától függetlenül ajánlott a felső panendoszkópia. Általánosságban elmondható, hogy tartós reflux betegség tünettana esetén a tükrözés egy alkalommal mindenképen indokolt, elsősorban a precancerosus (rákmegelőző) állapotnak tekinthető Barret oesophagus kizárására.

A hagyományos endoszkópos módszerrel a nyelőcső közvetlen megtekintése mellett szövettani mintavételre és vizsgálatra is lehetőség nyílik.

 A nyelőcső kapszula endoszkópia lehetőséget nyújt a nyelőcső fájdalommentes megtekintésére, kimutatva a nyelőcső fekélyeket és a Barrett nyelőcsövet.

 A nyelőcső röntgenvizsgálata sokat veszített jelentőségéből és elvégzése gyakorlatilag csak nyelési nehezítettség, az endoszkópiai számára átjárhatatlan nyelőcsőszűkület eseteiben, valamint műtéti beavatkozás eseteiben indokolt.

Korai szövődménymentes esetekben az endoszkópia negatív lehet, azonban ilyenkor is igen érzékeny vizsgálati módszer az ún. 24 órás nyelőcső pH- és impedancia monitorozás , melynek során, az orron át a nyelőcsőbe bevezetett szonda segítségével mérni lehet a nyelőcsőben uralkodó savi viszonyokat és a regurgitáció (vissza áramlás) mértékét illetve gyakoriságát.

 

Telefon: ,
Fax: E-mail: recepcio@endo-kapszula.hu
Adatkezelési tájékoztató