Hasmenés okai
2014. 06. 24. 20:08
Hasmenés alatt a napjában többszöri, híg székletürítéseket értjük, melyet gyakran láz, hasi görcsök, fogyás és kiszáradás kísérnek.
Kapcsolódó képek
Ha nem jelenne meg a cikk kattintson a TOVÁBB feliratra!
A hasmenéses tünetek leggyakoribb oka az akut fertőzéses gastroenteritis, vagy más néven gyomor és bélhurut, melyet vírusok (rotavirus, calicivirus), vagy bakteriális fertőzések (Salmonella, E coli, Shigella) okoznak. Krónikus hasmenésről akkor beszélünk, ha a gyakori, híg székürítés több, mint 2 hétig tart. Míg akut betegségnél a fertőzéses eredet a leggyakoribb, a tartós hasmenés okai szerteágazóak lehetnek, részletes kivizsgálást igényelnek.
A széklet típusa alapján a hasmenés lehet ozmotikus vagy szekretoros jellegű. Míg előbbi esetén a teljes koplalás mellett a hasmenés megszűnik, utóbbi esetben a tünetek éhgyomorra is jelentkeznek. Vékonybél területi kórképek gyakran vizes, nagy mennyiségű, esetleg emésztetlen ételmaradékot tartalmazó a széklet, míg a vastagbél gyulladásos betegségei által okozott hasmenésnél a kis mennyiségű, véres vagy nyákos székürítés a jellemző.
A krónikus hasmenés leggyakoribb okai:
Irritábilis bél szindróma: A leggyakoribb oka a hosszan fennálló hasi panaszoknak az irritábilis bél szindróma. Funkcionális bélbetegség, ami azt jelenti, hogy a vizsgálatok szervi eltérést nem igazolnak, a panaszok oka a bél beidegzésének zavara illetve a megváltozott bélmotilitás lehet. A tüneteket a stressz fokozza. Jellemzője a kórképnek a hosszú hónapok óta fennálló, lényegében változatlan panaszok és a riasztó tünetek (vérzés, hányás, testsúlyvesztés, láz, éjszakai nyugalmat megzavaró tünetek) hiánya.