Hasnyálmirigy daganat

Kialakulásának pontos okát nem ismeri az orvostudomány, azonban számos kockázati tényező hozható összefüggésbe a kialakulásával. A dohányzás az egyik legfontosabb kockázati tényező, amely mintegy 30 százalékban tehető felelőssé a rák kifejlődéséért, ráadásul egyértelmű dózis-hatás összefüggést is megfigyeltek több vizsgálatban, azaz az elszívott cigaretták számával egyenes arányban nő a hasnyálmirigyrák kialakulásának a kockázata. Az elhízás is fontos kockázati tényező, a kockázat mértéke egyenes arányban áll a fokozott kalória bevitellel. Ugyanakkor a gyümölcsökben, zöldségekben gazdag táplálkozás csökkentheti a hasnyálmirigyrák kockázatát. Az alkoholfogyasztás, valamint az idült hasnyálmirigy gyulladás és a hasnyálmirigyrák kialakulása közötti kapcsolat is tisztázott. Családi halmozódás, valamint daganatos szindrómákkal, örökletes betegségekkel való összefüggés is tapasztalható, így fiatal emlődagantos nőkben 5-10 évvel később második tumorként előfordulhat.

 

A hasnyálmirigy daganat három különböző helyről indulhat ki. Leggyakrabban, közel 70 százalékban a hasnyálmirigy fej a kiindulási pont, ritkábban a hasnyálmirigy testének, illetve farki részének területéről indul ki. A hasnyálmirigy daganat alattomos megbetegedés, tüneteket meglehetősen későn okoz, általában már csak akkor, amikor a környező szerveket beszűrte és távoli szervekbe is adott áttéteket. A hasnyálmirigy daganatok többsége a felismeréskor sajnos már nem operálható.

 

Általános tünet az étvágytalanság és a rövid idő alatt kialakuló jelentős mértékű fogyás. A hányinger, hányás, korai teltségérzés, felhasi, ővszerű hátba is sugárzó feszítő fájdalom, és a gyengeség gyakori, de nem specifikus tünetek. Szövődményként kialakulhat mélyvénás vérrögösödés, mely többször is ismétlődhet és akár mindkét alsó végtagon megjelenhet.

 

A hasnyálmirigy feji részéből kiinduló daganatok az epeutak elzárásával epepangást okoznak, amit a sárgaság és a bőrviszketés jelezhet. A hasnyálmirigy testi és farki részéből kiinduló daganatok epevezeték elzáródást nem okoznak, így sárgaság sem alakul ki. Sokkal inkább jellemző tünetük a köldök körüli és övszerűen a hátba sugárzó fájdalom, mely hanyattfekvő testhelyzetben fokozódik. A fájdalom oka, hogy a növekvő daganat nyomja a hasnyálmirigy mögött elhelyezkedő idegdúcokat. Fekvő helyzetben a legnagyobb az idegdúcokra gyakorolt nyomás, így érthető, hogy éjjel sokkal intenzívebb a fájdalom. A hasnyálmirigy daganatok jellemzője a gyors terjedésre való hajlam. Rövid idő alatt beszűri a környező szerveket, az ereket, a májkapu képleteit, a nyirokcsomókat és a véráram útján távoli szervekbe, elsősorban a májba is áttéteket ad. Leggyakrabban a tüdőben, a májban, valamint a csontokban képződnek késő áttétek.

 

A hasnyálmirigy daganat diagnózisa

 

A hasnyálmirigy daganat diagnosztizálásában a képalkotó vizsgálatoké az elsődleges szerep. A hasi UH vizsgálattal általában csak a 2 cm-nél nagyobb tumorok fedezhetők fel. Sajnos a 2 cm alatti daganatok kimutatásábn sem a hasi CT, sem pedig az MRI vizsgált nem elég érzékeny. Sokkal inkább alkalmas a kimutatásra az endoszkópos ultrahang vizsgálat, hiszen ezzel a kisebb daganatok is láthatók és a környezetre való terjedés mértéke is megítélhető.

A pontos diagnózis felállítása csak szövettani mintavétel alapján lehetséges, amely leggyakrabban az endoszkópos ultrahang vizsgálat során történik egy vékony tű segítségével (finomtű biopszia). Az endoszkópos retrográd cholangio-pancreatographia (ERCP) gyakran nélkülözhetetlen a diagnózis felállításában, amely során szövettani, vagy kefecitológiai mintavételre is van mód.  A nyirokcsomó, valamint a távoli áttétek kimutatásában, differenciáldiagnosztikai kérdésekben és a terápia hatásosságának a megítélésében a PET-CT vizsgálat hasznos információkat szolgáltat. A képalkotó vizsgálatok mellett laboratóriumi vizsgálatokat is szükségesek. A gyorsult süllyedés, az emelkedett CRP, a vérszegénység mind-mind előfordulhatnak hasnyálmirigy daganat esetén, de más daganatok, valamint krónikus gyulladás esetén is fellelhetők ezen eltérések. Specifikusabb vizsgálat a CA 19-9 nevű tumor marker fehérje szintjének mérése, mely hasnyálmirigy daganatban többszörösére emelkedhet.

 

A hasnyálmirigyrák kezelése

 

A hasnyálmirigy daganat kezelésében a műtétnek, sugárkezelésnek, kemoterápiás szerek alkalmazásának, valamint fájdalomcsillapítók adásának van szerepe. A terápia megválasztását a tumor kiterjedése, valamint a beteg általános állapota határozza meg. Korai stádiumú hasnyálmirigy daganat esetén műtéti beavatkozással még van remény a tumor teljes eltávolítására és a végleges gyógyulás elérésére. Amennyiben a korai stádiumú daganat a pancreas fejre lokalizálódik, a műtét során a hasnyálmirigy fejet és a daganat által beszűrt patkóbelet távolítják el. A hasnyálmirigy testében lévő daganat esetén a test és a farok, valamint a lép eltávolítására kerül sor. A hasnyálmirigy farokban lévő daganat esetén a léppel együtt csak a farki részt veszik ki.

 

Előrehaladott stádiumban a daganat teljes műtéti eltávolítása és ezzel a végleges gyógyulás sajnos már nem érhető el. Ezekben az esetekben úgynevezett palliatív kezelések végezhetők. Ilyen beavatkozás az epeelfolyás segítésére elvégzett ERCP és öntáguló fémstent behelyezése és ezzel a sárgaság mértékének csökkentése. Palliatív beavatkozás a fájdalom csillapítása is. Eleinte szájon át adható, vagy bőrön keresztül felszívódó fájdalomcsillapítókat alkalmaznak, később a betegség előrehaladtával ezek az eljárások már nem bizonyulnak elegendőek. Ilyenkor jelenthet segítséget az érintett idegdúcok műtéti beavatkozással vagy endoszkópos ultrahanggal történő alkoholos infiltrációja. Az eljárás célja az, hogy az idegszövetbe adott alkohollal elpusztítsák az érzőidegsejteket. A sugár-, valamint kemoterápiát kisegítő kezelésként alkalmazzák műtétek után vagy palliatív célzattal. Céljuk a műtét után még bentmaradó daganatos sejtek számának csökkentése. Ebben a tekintetben a leghatékonyabb a Gemzar (Gemcitabin) kemoterápiás kezelés.