Az FDG PET/CT vizsgálat

2014. 08. 17. 19:59

Az FDG PET/CT a pozitronemissziós tomográfia és a computer tomográfia ötvözése egy hibrid képalkotó eljárásban, mely a daganatos betegségek korai felismerésére és stádium meghatározására alkalmas.

Kapcsolódó képek

img_default_alt

A PET leképezés lényege biológiailag aktív, pozitronbomló izotóppal jelölt molekulák (ún. radiofarmakonok) nyomkövetése az élő szervezetben. Az FDG PET során 18F izotóppal jelölt szőlőcukrot (glukóz) használnak fel, melyet intravénásan a vizsgálati személybe juttatnak. A bejuttatást követően általában egy órával kezdődik az adatgyűjtés a PET-kamerában, amely a manapság már jellemzően egy CT-vel egybeépített detektáló készülék (PET/CT). Az adatgyűjtés befejeztével a testről metszeti képek állíthatók elő, mely a radiofarmakon eloszlását tükrözi a leképezés pillanatában. Az FDG eloszlásának kialakulásában a sejtek glukóz-transzporter molekulái és a sejteken belül működő hexokináz enzim játszanak döntő szerepet. A sejtekbe bejutott FDG a hexokináz segítségével foszforilálódik és csapdába esik. A glukóz-foszfáttal ellentétben a további enzimeknek már nem szubsztrátja és a nettó negatív töltése miatt kijutni sem tud a sejtből. Ennek köszönhető, hogy az FDG-PET kép a sejtek-szövetek glükózigényét kvantitatív módon képes megjeleníteni. A magasabb energiaigényű szöveti folyamatok általában mind fokozott glukóz és így fokozott FDG-felvétellel is járnak. Ide tartoznak a gyulladások és a daganatok egyaránt. A rosszindulatú daganatok esetén általában a szövet FDG-felvétele a diszplázia (elfajulás) fokával arányosan nő és már a rákot (invazív karcinómát) megelőző állapotokban (jóindulatú daganatok) is emelkedett. Ennek a jelenségnek a kihasználásán alapul az FDG-PET módszer felhasználása a daganat-kimutatásban és a daganatos betegségek diagnosztikájában. A PET/CT-készülékekben a PET-leképezést követően vagy azt megelőzően, legtöbbször iv. kontrasztanyag alkalmazása nélkül végzett, ún. alacsony dózisú (low-dose) CT-vizsgálat is készül. Ennek kettős célja van. Az egyik, hogy a PET-képeken korrekciót lehessen végezni a szövetek által okozott sugárzás-gyengítés torzító hatására (ún. szöveti gyengítés-korrekció). A másik, hogy a CT-képek, azonos anatómiai helyzetben felvéve, segítséget jelentenek a leletező szakorvosok számára a PET-en azonosítható halmozások morfológiai korrelációjával. Ez utóbbi nagy mértékben képes növelni a vizsgálat fajlagosságát, mivel az esetleges álpozitív és álnegatív eredmények nagy része kiküszöbölhető a CT által nyújtott szerkezeti információ figyelembe vételével. Természtesen megfelelő indikációkban a fajlagosság még tovább növelhető, még pontosabb diagnózis adható, amennyiben nem csak iv. kontrasztanyag nélküli vagy alacsony dózisú, hanem az adott régiónak megfelelő kontrasztdinamikával felvett, teljes dózisú (kis zajú) CT-felvételek állnak rendelkezésre. Ilyen képek felvételére minden modern PET/CT-készülék képes, arról hogy készülnek-e, a vizsgálatot irányító radiológus szakorvos hoz döntést annak figyelembe vételével, hogy az ilyen módon készült CT által okozott többlet sugárterhelés biztosan kisebb kockázatot jelent-e a beteg számára, mint a felvételek elmaradásából származó diagnosztikus bizonytalanság kockázata.

Az FDG PET/CT a daganatok szűrésében

Már a módszer klinikai bevezetésével szinte egyidőben elindultak olyan vizsgálatok, melyek a PET nagy érzékenységére alapozva megkísérelték felmérni a még tüneteket vagy panaszt nem okozó (occult) rosszindulatú daganatok felismerésében az FDG-vizsgálatok hatékonyságát. Japán szerzők publikáltak ebben a témában legtöbbet. Több, mint 155 ezer tünetmentes személyen végeztek, több japán PET-központ együttműködésével, FDG PET-tel szűrést egy négy éves nemzeti program keretében 2006 és 2009 között (Minamimoto R és mtsai, 2013). Az eredmények szerint az FDG PET pozitív prediktív értéke 32,3% volt, azaz a vizsgált személyek közül akiknél az FDG PET daganat gyanúját vetette fel, kb. egyharmaduknál lehetett valóban daganatot igazolni a követő célzott vizsgálatok és mintavétel segítségével. A leggyakrabban talált rákok között a pajzsmirigy, tüdő és emlő előtt a colorectalis rákok (CRC) álltak az első helyen. Ez utóbbi daganat-lokalizációra (CRC) nézve a vizsgálat érzékenysége 85,9%-osnak bizonyult (szemben pl. a legalacsonyabb érzékenységgel felfedezett prosztata vagy gyomorrákokkal, melyeknél a szenzitivitás csak 37%-nak, illetve 37,9%-nak adódott). További kedvező eredményként lehetett megállapítani azt is, hogy a megtalált colorectalis rákok túlnyomó része még UICC 1-es stádiumban volt. Hasonlóan nagy esetszámú szűrőprogram FDG PET-tel nem került közlésre. Egyéb szerzők is megállapították azonban, hogy az FDG PET(/CT)-vel végzett szűrés teljes lakosságra való kiterjesztése a teljesítőképessége és az általa okozott egésztest sugárterhelés mértéke alapján biztosan nem indokolható és rákelőfordulás tekintetében nem különösen magas rizikójú csoportba sorolható személyektől eltekintve alkalmazása egyéni mérlegelést igényel.